Milyen TV-t vegyek?
Milyen TV-t vegyek?
Nem könnyű eligazodni a TV-s technológiák és funkciók dzsungelében. A folyamatosan frissülő cikk a tévévásárlás felhasználói és gyakorlati kérdéseire ad választ.
Nem egyszerű dolog a tévévásárlás. Ez a cikk azoknak szól, akik szeretnének átgondoltan TV-t választani. Az írás röviden ismerteti a ma kapható LCD TV-k és OLED TV-k jellemzőit a felhasználás szempontjából, szól a mai készülékek technológiai újdonságairól, segít a megfelelő képméret kiválasztásában, és felsorolja, hogy mi és hogyan csatlakoztatható a TV-khez. A leáldozóban lévő földi, műholdas illetve kábeles televíziózás mellett a cikk elmagyarázza a mai okos TV-k legfőbb funkcióit, köztük az egyre népszerűbb online streaming (idegen elnevezéssel OTT) tartalomszolgáltatások, mint például az Amazon Prime Video, az Apple TV+, az HBO GO, a Netflix és mások jelentőségét.
Kinek, milyen TV való?
A tudatos tévévásárló tisztában van igényeivel és azzal is, milyen körülmények között mire akarja használni a készüléket, s ezek alapján választ TV-t.
 |
| Mindennapos használatra akár nagy képméretű LCD TV |
Aki otthon egy világos helyiségben – például a napfényes nappaliban – tévézik, ráadásul sokat használja készülékét és nem zavarja, hogy a nézett kép esetleg nem minden szögből nyújt ugyanolyan képminőséget, az vegyen LCD TV-t. Ezek fényes és élénk képet nyújtanak, képernyőjük pedig általában kevéssé tükrözi vissza a ráeső fényt. Igazán nagy, már a 2 métert is meghaladó képátlójú LCD TV-ket is lehet kapni, amelyek ráadásul még energiatakarékosak is. Erről az EU energiafogyasztási címke tájékoztat.
Az LCD TV-k paneljének háttérvilágítását fénykibocsátó diódák, azaz LED-ek adják (innen a LED TV elnevezés) és ha ezen LED-ek fényereje egyedileg vagy több zónába rendezve helyileg szabályozott (ez a „local diming”), akkor a TV kielégítően mély fekete képrészletek reprodukálására is képes. A 2021-ben megjelent úgynevezett miniLED TV-k sem képviselnek új képmegjelenítési technológiát. Ezek is LCD TV-k, amelyek fejlettebb háttérvilágítását akár 30.000 apró LED adja, melyekkel a helyi képfényességet a korábbi LED LCD TV-knél finomabban, akár néhány ezer zónában lehet szabályozni.
Az LCD TV-k felsőbb kategóriáiban alkalmazott kvantumpont technológia még nagyobb képfényesség és színtér reprodukálását teszi lehetővé. Az LCD TV-k feketéinek mélysége és a színek telítettsége általában romlik, ha a képernyőt egy bizonyos nézőszögtartománynál nagyobb szögből nézzük, de a csúcskategóriás LCD TV-k gyakran még ezt a problémát is kiküszöbölik.
Aki tökéletes mélységű feketét, a filmek sötét jeleneteinek legfinomabb árnyalati részleteit és színeit kifogástalan pontossággal illetve tisztasággal szeretné látni, ráadásul minden szögből ugyanolyan minőségben, az vegyen OLED TV-t. A mai OLED TV-k képe már elég fényes, így az nem csak sötét szobában élvezhető.
Nagyon drága, de már kapható a képalkotáshoz saját fényt kibocsátó parányi szervetlen félvezető LED-eket alkalmazó úgynevezett mikro LED (MicroLED) TV (nem összetévesztendő a fentiekben említett, az LCD képernyőben a panelmegvilágításhoz sok apró LED-et alkalmazó miniLED TV-vel). A Samsung első 279 centis (110”) szokványos formájú MicroLED TV-je megtalálható a márka magyarországi weboldalán is, de az kérdéses, hogy ezt az „MS” sorozatú Európában 150.000 € (kb. 55 millió Ft) áron kínált készüléket hazánkban hogyan és mennyiért lehetne megvásárolni.
A sztereoszkóp (3D) kép megjelenítésére is alkalmas TV-k mára eltűntek a piacról, mivel nincsenek 3D tévéműsorok, bár 3D filmek és játékok még vannak.
Ma már szinte csak 4K Ultra HD felbontású TV-ket kapni, amelyek egyre jobban megfelelnek az UHDTV szabványának. Ennek része a való világ szélesebb világosságtartományú képét teljesebben reprodukáló nagy dinamikatartományú (HDR) tartalmak megjelenítése is, amire már szintén sok készülék alkalmas. A gyártók vagy maguk deklarálják, hogy úgymond 4K HDR kész TV-ik alkalmasak az előbbiekben említettekre, vagy megfelelnek az ULTRA HD PREMIUM termékmegjelölés követelményeinek.
A 4K HDR kész TV-k mind alkalmasak az Ultra HD Blu-Ray lemezeken és bizonyos streaming szolgáltatások által kínált tartalmak HDR10 videoformátuma, valamint a többnyire a televíziós műsorszolgáltatók által előállított Hybrid Log Gamma (HLG) videojel kezelésére. Sok 4K HDR TV még a Dolby Vision illetve HDR10+ formátumot is támogatja.
A ma kapható 8K felbontású TV-kre is van 8K Ultra HD specifikáció és megjelölés illetve 8K Association Certified minősítési program. A YouTube és Vimeo videók között fellelhető csekély 8K tartalomkínálat miatt ezek a készülékek egyelőre csak a natív 8K-nál alacsonyabb felbontású tartalmak kifinomult – jellemzően a gépi tanulású mesterséges intelligencián (AI) alapuló – felskálázásával tudják a képernyő felbontását kihasználni. Kérdéses, hogy mi látható a 8K felbontásból a TV-k szokásos nézési távolságából még a legnagyobb képátlójú készüléken is. Egy tanulmány szerint a 8K vagy 4K tartalmak közötti különbséget csak kevesen érzékelik, és azt is alig.
Mekkora legyen a TV képe?
A tévévásárlás talán egyik legfontosabb kérdése ez, de aki nem akar ennek részleteiben elmerülni annak csak az tanácsolható, hogy vegye meg az anyagi lehetőségeinek és a rendelkezésre álló helyen elférő legnagyobb képernyőjű készüléket. Akit viszont érdekel a kicsit tudományosabb megközelítés az olvasson tovább.
A TV-k Full HD (lásd HD-ready 1080p), azaz 1.920 x 1.080 pixel vagy Ultra HD (ez a logó jelöli), azaz 3.840 x 2.160 pixel felbontású képernyőjén megjelenő adott felbontású műsorok csak elegendően nagy képméreten mutatják meg részleteiket. Látásunk felbontóképessége illetve szubjektív valóságosság-érzékelésünk határozzák meg a képméret és képfelbontás viszonyát. Alapvetően a nézési távolságtól függően célszerű megválasztani azt a képernyőméretű és felbontású TV-t, ami az általunk élvezni kívánt képfelbontást biztosítja.
https://www.hazi-mozi.hu/wp-content/uploads/2017/11/Képméret-képfelbontás-300×192.jpg 300w, https://www.hazi-mozi.hu/wp-content/uploads/2017/11/Képméret-képfelbontás-768×492.jpg 768w” alt=”” width=”1000″ height=”640″ class=”aligncenter wp-image-32700 size-full” style=”box-sizing: inherit; border-style: none; height: auto; max-width: 100%; clear: both; display: block; margin-left: auto; margin-right: auto; box-shadow: rgb(255, 255, 255) 0px 0px 0px 8px;” loading=”lazy” />
A fenti ábrából kiolvasható, hogy a képméret és a nézési távolság függvényében miként válnak láthatóvá az egyre nagyobb felbontású képek, illetve az is, hogy adott felbontású kép élvezetéhez mekkora távolságból milyen méretű képet kéne nézni.
Egyszerű ökölszabály, hogy a Full HD (1080p) felbontású műsort megjelenítő TV képátlója hüvelykben mérve – ami általában szerepel a készülék típusszámában – ne legyen kisebb, mint a centiméterben mért nézési távolság ötöde. Ha tehát a nézési távolság 200 cm, a képátló ne legyen kisebb 40 hüvelyknél, ha 250 cm, 50 hüvelyknél, ha 300 cm, 60 hüvelyknél nagyobb TV ajánlott.
Mi és hogyan csatlakoztatható a TV-hez?
A legkülönbözőbb műsorforrások (médialejátszó, játékkonzol, műholdvevő, számítógép, okostelefon, táblagép) képét és hangját élvezhetjük a TV-n, de akár a vele vett műsorok hangja is megszólaltatható egy sokcsatornás házi-mozi hangrendszeren. Mindehhez megfelelő csatlakoztatásra van szükség.
A tévévásárlás előtt vegyük számba mi mindent szeretnénk csatlakoztatni a TV-hez, győződjünk meg róla, hogy a kiválasztott modell rendelkezik-e a szükséges számú, fajtájú és kívánt kompatibilitású csatlakozóval illetve csatlakoztatási móddal.
Hasznos, ha a készülék minél több HDMI bemenettel rendelkezik, mivel számos forráskészülék ezt a digitális kép- és hangátviteli interfészt alkalmazza.
Napjaink 4K Ultra HD TV-i már legalább a HDMI 2.0 specifikációnak megfelelő csatlakozókkal rendelkeznek HDCP 2.2/HDCP 2.3 tartalomvédelemmel, sőt a nagy dinamikatartományú (HDR) tartalmak fogadásához HDMI 2.0a illetve HDMI 2.0b verzióra van szükség. Kaphatóak már az akár 8K/60Hz vagy 4K/120Hz felbontású és képsebességű videót valamint élvezetesebb játékot és zavartalanabb forrásváltást biztosító HDMI 2.1 csatlakozással rendelkező TV-k is, de tudni kell, hogy a specifikáció funkciói részben külön is megvalósíthatóak, és ezt sok esetben a készülékek utólagos firmware-frisstésével érik elő a tévégyártók.
A TV HDMI csatlakozói között szinte biztosan találunk egy „ARC” megjelölésűt. Az ARC (Audio Return Channel) funkció teszi lehetővé, hogy ugyanazon kábelen keresztül fogadhasson a TV digitális kép- és hangjelet, illetve a „retúr audiocsatornán” át a TV külső hangrendszer felé továbbíthassa a rajta nézett műsor digitális hangsávjának bitfolyamát. Ez lehet akár sokcsatornás 3D térhangzás előállítására is alkalmas Dolby Atmos hangformátum is, ha azt a TV támogatja és ARC kompatibilis HDMI kimenetén fogadja egy alkalmas hangprojektor vagy egy hangrendszer AV vevőerősítője. A TV-k külön tipikusan optikai digitális audiokimenete is ugyanerre szolgál, de ezen az objektumorientált Dolby Atmos hangformátum nem továbbítható.
A HDMI 2.1 specifikáció szerinti nagyobb sávszélességű HDMI eARC (Enhanced Audio Return Channel) retúrcsatorna már a tömörítetlen Dolby TrueHD, DTS-HD Master Audio, és az ezekbe csomagolt Dolby Atmos, DTS:X valamint a sokcsatornás PCM tömörítetlen audioformátumok továbbítását is lehetővé teszi. Amennyiben a TV és a külső hangrendszer is rendelkezik eARC funkciójú HDMI csatlakozóval, az előbbi a legmagasabb minőségű hangformátumokat is képes továbbítani az utóbbinak, akár egy a TV-hez csatlakoztatott Blu-ray lejátszótól is. Vagyis a forráskészülékek jeleit nem kell többé az AV vevőerősítőn átvezetni, és a TV-ben működő megfelelő támogatással rendelkező alkalmazásokkal elért streaming szolgáltatások tartalmainak legkorszerűbb hangsávjai is továbbíthatóak a külső hangrendszerhez.
Sok TV alkalmas médiafájlok lejátszására is. A képeket, hangokat és videókat USB csatlakozón át tárolóeszközről vagy akár egy digitális fényképezőgépről, esetleg SD memóriakártyáról érik el a készülékek.
Sok készüléken az USB porthoz merevlemezes tárolót csatlakoztatva arra rögzíthető a vett digitális tévéműsor, még akkor is, ha a TV-t nem nézzük. Közkedvelt speciális rögzítési funkció a „Time Shift”, ami lehetővé teszi, hogy az éppen nézett műsort megállítsuk, majd ott folytassuk, ahol abbahagytuk. A felvételek az elektronikus műsorkalauzból (EPG) programozhatóak és vannak olyan készülékek is, amelyeken párhuzamosan egy műsort nézünk, egy másikat pedig rögzíthetünk.
Az okos TV-k vezetékes (Ethernet) illetve vezeték-nélküli (WiFi) hálózati kapcsolatán át az otthoni hálózathoz csatlakozva PC-ről, médiaszerverről DLNA kompatibilitással médiafájlokat is elérhetnek és lejátszhatnak. Az olyan technológiák segítségével, mint az Intel WiDi, Miracast és az NFC közvetlenül tükrözhető a TV-n egy okostelefon vagy táblagép képe.
Akadnak TV-k, amelyek Bluetooth vezeték-nélküli kapcsolattal audiojelet továbbíthatnak kompatibilis fejhallgatókhoz, külső hangsugárzókhoz vagy mélynyomóhoz.
2019 óta az LG OLED, QNED és NanoCell TV-k úgynevezett „WiSA Ready” minősítésűek, ami azt jelenti, hogy vezeték-nélküli 7.1 csatornás hangrendszer építhető ki köréjük egy „WiSA USB” adó valamint „WiSA Certified” hangsugárzók és mélynyomó használatával.
2021. újdonsága a DTS Play-Fi Home Theater. A Wi-Fi alapú vezeték-nélküli rendszer térhangzást ad a kompatiblis TV-khez más Play-Fi kompatibilis hangprojektor, hangsugárzók, mélynyomók vagy AV vevőerősítő alkalmazásával.
Mit kell tudni a TV adások vételéről?
Ma már digitális TV adásokat nézünk, amelyek mentesek a korábbi analóg műsorsugárzásra jellemző képhibáktól. Ugyancsak a digitális televíziózásnak köszönhetjük a nagy felbontású (HDTV) és a remélhetőleg egyre terjedő UHDTV és HDR adások vételének lehetőségét.
Az országban mindenhol vehető megfelelő beltéri antennával vagy néhány jellel kevésbé ellátott helyen tetőantennával a közszolgálati csatornákon HDTV műsorokat is kínáló ingyenes MinDig TV elnevezésű DVB-T/T2, azaz a földfelszíni digitális műsorsugárzás.
A DVB-T/T2 mellett a készülékek mindegyike képes a digitális kábeles (DVB-C) és sokuk a digitális műholdas (DVB-S/DVB-S2) műsorok vételére is, de az előfizetéses szolgáltatók kódolják a csatornákat.
Bizonyos szolgáltatók a kódolt csatornák vételéhez dekóderkártyát biztosítanak. A dekóderkártyát – ilyen például Conax kártya – külön adapter modulba (Conditional Access Module) illesztve a TV úgynevezett CI+ kártyanyílásába kell bedugni.
Mit kell tudni az okos TV-kről?
A TV gyártók hálózatra/internetre csatlakozó úgynevezett „okos TV” (Smart TV) modelljei az okostelefonokhoz, táblagépekhez hasonlóan alkalmazásokon keresztül férnek hozzá a legkülönbözőbb internetes szolgáltatásokhoz, játékokhoz és tartalmakhoz. Az ilyen készülékeken internetes böngészőt is használhatunk weboldalak olvasására, kommunikálhatunk közösségi oldalainkon (Facebook, Tweeter), videó- és képmegosztók tartalmai és internetes hírek és információk érhetőek el.
 https://www.hazi-mozi.hu/wp-content/uploads/2021/01/LG-webOS6_new-home-300×169.jpg 300w, https://www.hazi-mozi.hu/wp-content/uploads/2021/01/LG-webOS6_new-home-1024×576.jpg 1024w, https://www.hazi-mozi.hu/wp-content/uploads/2021/01/LG-webOS6_new-home-768×432.jpg 768w, https://www.hazi-mozi.hu/wp-content/uploads/2021/01/LG-webOS6_new-home-1536×864.jpg 1536w” alt=”webOS” width=”1920″ height=”1080″ class=”alignnone wp-image-53498 size-full” style=”box-sizing: inherit; border-style: none; height: auto; max-width: 100%;” loading=”lazy” /> |
| Okostévé kezdőképernyője |
A TV gyártók közül többen az Android TV operációs rendszert alkalmazzák. A Samsung, az LG és a Panasonic a maguk által fejlesztett Tizen, webOS illetve My Home Screen okos TV platformokat alkalmazzák, bár a Panasonic is kínál már TV-ket Android TV platformmal. Más okos platformokkal is találkozhatunk persze TV-ken, de az említettek a legelterjedtebbek.
Talán a legfontosabb, hogy az okos TV-kkel videókat, filmeket, sorozatokat és más tartalmakat nézhetünk illetve hallgathatunk olyan „streaming” és filmletöltő szolgáltatásokról mint például az Amazon Prime Video, az Apple iTunes, az Apple TV+, az F1 TV, a Google Play Movies, az HBO Go (rövidesen HBO Max), a Netflix, a YouTube és várhatóan nemsokára a Disney+. Ezek applikációi gyakran már előre telepítve megtalálhatóak az okos TV-k alkalmazásai között, sőt sokszor a készülék mellé adott távirányítón már külön gomb szolgál elérésükhöz. A kevésbé népszerű applikációkat a platformhoz tartozó alkalmazásáruházból kell letölteni és telepíteni. Ma már nem kell azt néznünk, amit a TV csatornák éppen kínálnak, hanem magunk választhatunk kedvünkre való műsort. Az okos TV-k még abban is segítenek, hogy kereséssel vagy anélkül számunkra kedvelt tartalmakat találjunk, mert többnyire figyelik nézési szokásainkat.
Az okos TV-k alkalmasak az okostelefonunkon, táblagépünkön és számítógépünkön lévő tartalmak vezeték-nélküli kapcsolaton keresztüli megosztására, és vezérelhetőek is az erre szolgáló iOS és Android applikációkkal.
A Google Android TV platform Chromecast funkciója lehetővé teszi, hogy a TV átvegyen és megjelenítsen egy olyan videós bitfolyamot, amit az okostelefon és táblagép kompatibilis alkalmazásából vagy a PC Chrome böngészőjéből indítunk el. Az AirPlay2 támogatású TV-kre videó, zene és más médiafájl küldhető át iPhone, iPad készülékekről vagy Mac számítógépről. Mindezek a lehetőségek vezeték-nélküli kapcsolaton keresztül valósíthatóak meg.
Az újabb okos TV-k már támogatják a beszédfelismerésen alapuló hangsegéd funkciót, mint amilyen például a Google Assistant és az Amazon Alexa. A hangsegéd használható a készülék be- és kikapcsolására, a műsorforrás vagy a TV kívánt bementének kiválasztására, tartalmak keresésére a streaming szolgáltatások kínálatában, a videolejátszás vezérlésére (lejátszás indítása, megállítása műsor átugrása), a hangerő szabályzására és megfelelő feltételek esetén a csatlakoztatott okosotthon eszközeinek vezérlésére is. A hangsegéd funkciók magyarul még nem értenek, így vagy nem használhatóak hazánkban, vagy angol illetve más világnyelven adhatunk csak ki nekik parancsokat.
Jól választottam?
Tévévásárláskor ajánlott a kiszemelt készüléket kipróbálni, méghozzá lehetőleg az otthonihoz hasonló nézési távolságból és fényviszonyok között. A hipermarketek és a nagy elektronikai áruházak vásárlói terei a túlságosan magas környezeti megvilágítás miatt nem alkalmasak a készülékek valódi képminőségének megítélésére. Próbálkozhatunk az otthoninak jobban megfelelő bemutatószobával rendelkező üzletekben, de az interneten vásárolt TV-t otthon is kipróbálhatjuk – hangsúlyozottan csak kipróbálásról és nem tartós használatról van szó -, és ha nem tetszik a termék elállhatunk a vételtől. A kipróbáláshoz általunk jól ismert műsoranyagot használjunk, s ennek megtekintése alapján győződjünk meg róla, hogy a készülék megfelel-e elvárásainknak. A próba során a TV és a műsorforrás, illetve az ezek közötti esetleges csatlakozás ugyanolyan legyen mint, amit odahaza használnánk. Próbáljunk ki különböző képbeállításokat, mert az üzletben lehet, hogy a készülék olyan üzemmódban működik, ami vonzza ugyan a vásárlók tekintetét, de otthoni nézésre alkalmatlan.
A tökéletes TV nem létezik, de az, amelyik megfelelhet igényeinknek talán igen. A rendkívül éles piaci verseny miatt ma már a TV-k ára általában jól tükrözi azok tudását és korszerűségét. Azt is tudomásul kell venni, hogy a gyártók minden évben megjelennek újabb, esetleg jobb és talán még olcsóbb modellekkel, de aki örökké ezekre vár az sok szép élménytől foszthatja meg magát.
Hasznos weboldalak
A tévévásárlás segítésére kiváló weboldalak kínálnak jól rendszerezett információkat a TV-k műszaki paramétereiről és funkcióiról. Ezek a különböző gyártók készülékeinek összehasonlítását is lehetővé teszik.
Az egyik legátfogóbb ilyen weboldal a DisplaySpecifications.
A FlatpanelsHD TV adatbázisa összegezve mutatja be a fontosabb márkák készülékeit, melyek között különböző szempontok szerint szűrhetünk is.
Forrás: www.hazi-mozi.hu