Barion Pixel

Milyen TV-t vegyek?

Milyen TV-t vegyek?

Nem könnyű eligazodni a TV-s technológiák és funkciók dzsungelében. A folyamatosan frissülő cikk a tévévásárlás felhasználói és gyakorlati kérdéseire ad választ.


Nem egyszerű dolog a tévévásárlás. Ez a cikk azoknak szól, akik szeretnének átgondoltan TV-t választani.  Az írás röviden ismerteti a ma kapható LCD TV-k és OLED TV-k jellemzőit a felhasználás szempontjából, szól a mai készülékek technológiai újdonságairól, segít a megfelelő képméret kiválasztásában, és felsorolja, hogy mi és hogyan csatlakoztatható a TV-khez. A leáldozóban lévő földi, műholdas illetve kábeles televíziózás mellett a cikk elmagyarázza a mai okos TV-k legfőbb funkcióit, köztük az egyre népszerűbb online streaming (idegen elnevezéssel OTT) tartalomszolgáltatások, mint például az Amazon Prime Video, az Apple TV+, az HBO GO, a Netflix és mások jelentőségét.

Kinek, milyen TV való?

A tudatos tévévásárló tisztában van igényeivel és azzal is, milyen körülmények között mire akarja használni a készüléket, s ezek alapján választ TV-t.

Mindennapos használatra akár nagy képméretű LCD TV</b>
Mindennapos használatra akár nagy képméretű LCD TV


Aki otthon egy világos helyiségben – például a napfényes nappaliban – tévézik, ráadásul sokat használja készülékét és nem zavarja, hogy a nézett kép esetleg nem minden szögből nyújt ugyanolyan képminőséget, az vegyen LCD TV-t. Ezek fényes és élénk képet nyújtanak, képernyőjük pedig általában kevéssé tükrözi vissza a ráeső fényt. Igazán nagy, már a 2 métert is meghaladó képátlójú LCD TV-ket is lehet kapni, amelyek ráadásul még energiatakarékosak is. Erről az EU energiafogyasztási címke tájékoztat.

Az LCD TV-k paneljének háttérvilágítását fénykibocsátó diódák, azaz LED-ek adják (innen a LED TV elnevezés) és ha ezen LED-ek fényereje egyedileg vagy több zónába rendezve helyileg szabályozott (ez a „local diming”), akkor a TV kielégítően mély fekete képrészletek reprodukálására is képes. A 2021-ben megjelent úgynevezett miniLED TV-k sem képviselnek új képmegjelenítési technológiát. Ezek is LCD TV-k, amelyek fejlettebb háttérvilágítását akár 30.000 apró LED adja, melyekkel a helyi képfényességet a korábbi LED LCD TV-knél finomabban, akár néhány ezer zónában lehet szabályozni.

Az LCD TV-k felsőbb kategóriáiban alkalmazott kvantumpont technológia még nagyobb képfényesség és színtér reprodukálását teszi lehetővé. Az LCD TV-k feketéinek mélysége és a színek telítettsége általában romlik, ha a képernyőt egy bizonyos nézőszögtartománynál nagyobb szögből nézzük, de a csúcskategóriás LCD TV-k gyakran még ezt a problémát is kiküszöbölik.

Aki tökéletes mélységű feketét, a filmek sötét jeleneteinek legfinomabb árnyalati részleteit és színeit kifogástalan pontossággal illetve tisztasággal szeretné látni, ráadásul minden szögből ugyanolyan minőségben, az vegyen OLED TV-t. A mai OLED TV-k képe már elég fényes, így az nem csak sötét szobában élvezhető.

Nagyon drága, de már kapható a képalkotáshoz saját fényt kibocsátó parányi szervetlen félvezető LED-eket alkalmazó úgynevezett mikro LED (MicroLED) TV (nem összetévesztendő a fentiekben említett, az LCD képernyőben a panelmegvilágításhoz sok apró LED-et alkalmazó miniLED TV-vel). A Samsung első 279 centis (110”) szokványos formájú MicroLED TV-je megtalálható a márka magyarországi weboldalán is, de az kérdéses, hogy ezt az „MS” sorozatú Európában 150.000 € (kb. 55 millió Ft) áron kínált készüléket hazánkban hogyan és mennyiért lehetne megvásárolni.

A sztereoszkóp (3D) kép megjelenítésére is alkalmas TV-k mára eltűntek a piacról, mivel nincsenek 3D tévéműsorok, bár 3D filmek és játékok még vannak.

Ma már szinte csak 4K Ultra HD felbontású TV-ket kapni, amelyek egyre jobban megfelelnek az UHDTV szabványának. Ennek része a való világ szélesebb világosságtartományú képét teljesebben reprodukáló nagy dinamikatartományú (HDR) tartalmak megjelenítése is, amire már szintén sok készülék alkalmas. A gyártók vagy maguk deklarálják, hogy úgymond 4K HDR kész TV-ik alkalmasak az előbbiekben említettekre, vagy megfelelnek az ULTRA HD PREMIUM termékmegjelölés követelményeinek.

A 4K HDR kész TV-k mind alkalmasak az Ultra HD Blu-Ray lemezeken és bizonyos streaming szolgáltatások által kínált tartalmak HDR10 videoformátuma, valamint a többnyire a televíziós műsorszolgáltatók által előállított Hybrid Log Gamma (HLG) videojel kezelésére. Sok 4K HDR TV még a Dolby Vision illetve HDR10+ formátumot is támogatja.

A ma kapható 8K felbontású TV-kre is van 8K Ultra HD specifikáció és megjelölés illetve 8K Association Certified minősítési program. A YouTube és Vimeo videók között fellelhető csekély 8K tartalomkínálat miatt ezek a készülékek egyelőre csak a natív 8K-nál alacsonyabb felbontású tartalmak kifinomult – jellemzően a gépi tanulású mesterséges intelligencián (AI) alapuló – felskálázásával tudják a képernyő felbontását kihasználni. Kérdéses, hogy mi látható a 8K felbontásból a TV-k szokásos nézési távolságából még a legnagyobb képátlójú készüléken is. Egy tanulmány szerint a 8K vagy 4K tartalmak közötti különbséget csak kevesen érzékelik, és azt is alig.

Mekkora legyen a TV képe?

A  tévévásárlás talán egyik legfontosabb kérdése ez, de aki nem akar ennek részleteiben elmerülni annak csak az tanácsolható, hogy vegye meg az anyagi lehetőségeinek és a rendelkezésre álló helyen elférő legnagyobb képernyőjű készüléket.  Akit viszont érdekel a kicsit tudományosabb megközelítés az olvasson tovább.

A TV-k Full HD (lásd HD-ready 1080p), azaz 1.920 x 1.080 pixel vagy Ultra HD (ez a logó jelöli), azaz 3.840 x 2.160 pixel felbontású képernyőjén megjelenő adott felbontású műsorok csak elegendően nagy képméreten mutatják meg részleteiket. Látásunk felbontóképessége illetve szubjektív valóságosság-érzékelésünk határozzák meg a képméret és képfelbontás viszonyát. Alapvetően a nézési távolságtól függően célszerű megválasztani azt a képernyőméretű és felbontású TV-t, ami az általunk élvezni kívánt képfelbontást biztosítja.


https://www.hazi-mozi.hu/wp-content/uploads/2017/11/Képméret-képfelbontás-300×192.jpg 300w, https://www.hazi-mozi.hu/wp-content/uploads/2017/11/Képméret-képfelbontás-768×492.jpg 768w” alt=”” width=”1000″ height=”640″ class=”aligncenter wp-image-32700 size-full” style=”box-sizing: inherit; border-style: none; height: auto; max-width: 100%; clear: both; display: block; margin-left: auto; margin-right: auto; box-shadow: rgb(255, 255, 255) 0px 0px 0px 8px;” loading=”lazy” />

A fenti ábrából kiolvasható, hogy a képméret és a nézési távolság függvényében miként válnak láthatóvá az egyre nagyobb felbontású képek, illetve az is, hogy adott felbontású kép élvezetéhez mekkora távolságból milyen méretű képet kéne nézni.

Egyszerű ökölszabály, hogy a Full HD (1080p) felbontású műsort megjelenítő TV képátlója hüvelykben mérve – ami általában szerepel a készülék típusszámában – ne legyen kisebb, mint a centiméterben mért nézési távolság ötöde. Ha tehát a nézési távolság 200 cm, a képátló ne legyen kisebb 40 hüvelyknél,  ha 250 cm, 50 hüvelyknél, ha 300 cm, 60 hüvelyknél nagyobb TV ajánlott.

Mi és hogyan csatlakoztatható a TV-hez?

A legkülönbözőbb műsorforrások (médialejátszó, játékkonzol, műholdvevő, számítógép, okostelefon, táblagép) képét és hangját élvezhetjük a TV-n, de akár a vele vett műsorok hangja is megszólaltatható egy sokcsatornás házi-mozi hangrendszeren. Mindehhez megfelelő csatlakoztatásra van szükség.

A  tévévásárlás előtt vegyük számba mi mindent szeretnénk csatlakoztatni a TV-hez, győződjünk meg róla, hogy a kiválasztott modell rendelkezik-e a szükséges számú, fajtájú és kívánt kompatibilitású csatlakozóval illetve csatlakoztatási móddal.

Hasznos, ha a készülék minél több HDMI bemenettel rendelkezik, mivel számos forráskészülék ezt a digitális kép- és hangátviteli interfészt alkalmazza.

Napjaink 4K Ultra HD TV-i már legalább a HDMI 2.0 specifikációnak megfelelő csatlakozókkal rendelkeznek HDCP 2.2/HDCP 2.3 tartalomvédelemmel, sőt a nagy dinamikatartományú (HDR) tartalmak fogadásához HDMI 2.0a illetve HDMI 2.0b verzióra van szükség. Kaphatóak már az akár 8K/60Hz vagy 4K/120Hz felbontású és képsebességű videót valamint élvezetesebb játékot és zavartalanabb forrásváltást biztosító HDMI 2.1 csatlakozással rendelkező TV-k is, de tudni kell, hogy a specifikáció funkciói részben külön is megvalósíthatóak, és ezt sok esetben a készülékek utólagos firmware-frisstésével érik elő a tévégyártók.

HDMI_ARC.jpg

A TV HDMI csatlakozói között szinte biztosan találunk egy „ARC” megjelölésűt. Az ARC (Audio Return Channel) funkció teszi lehetővé, hogy ugyanazon kábelen keresztül fogadhasson a TV digitális kép- és hangjelet, illetve a „retúr audiocsatornán” át a TV külső hangrendszer felé továbbíthassa a rajta nézett műsor digitális hangsávjának bitfolyamát. Ez lehet akár sokcsatornás 3D térhangzás előállítására is alkalmas Dolby Atmos hangformátum is, ha azt a TV támogatja és ARC kompatibilis HDMI kimenetén fogadja egy alkalmas hangprojektor vagy egy hangrendszer AV vevőerősítője. A TV-k külön tipikusan optikai digitális audiokimenete is ugyanerre szolgál, de ezen az objektumorientált Dolby Atmos hangformátum nem továbbítható.

HDMI 2.1 specifikáció szerinti nagyobb sávszélességű HDMI eARC (Enhanced Audio Return Channel) retúrcsatorna már a tömörítetlen Dolby TrueHDDTS-HD Master Audio, és az ezekbe csomagolt Dolby Atmos, DTS:X valamint a sokcsatornás PCM tömörítetlen audioformátumok továbbítását is lehetővé teszi. Amennyiben a TV és a külső hangrendszer is rendelkezik eARC funkciójú HDMI csatlakozóval, az előbbi a legmagasabb minőségű hangformátumokat is képes továbbítani az utóbbinak, akár egy a TV-hez csatlakoztatott Blu-ray lejátszótól is. Vagyis a forráskészülékek jeleit nem kell többé az AV vevőerősítőn átvezetni, és a TV-ben működő megfelelő támogatással rendelkező alkalmazásokkal elért streaming szolgáltatások tartalmainak legkorszerűbb hangsávjai is továbbíthatóak a külső hangrendszerhez.

Sok TV alkalmas médiafájlok lejátszására is. A képeket, hangokat és videókat USB csatlakozón át tárolóeszközről vagy akár egy digitális fényképezőgépről, esetleg SD memóriakártyáról érik el a készülékek.

Sok készüléken az USB porthoz merevlemezes tárolót csatlakoztatva arra rögzíthető a vett digitális tévéműsor, még akkor is, ha a TV-t nem nézzük. Közkedvelt speciális rögzítési funkció a „Time Shift”, ami lehetővé teszi, hogy az éppen nézett műsort megállítsuk, majd ott folytassuk, ahol abbahagytuk. A felvételek az elektronikus műsorkalauzból (EPG) programozhatóak és vannak olyan készülékek is, amelyeken párhuzamosan egy műsort nézünk, egy másikat pedig rögzíthetünk.

Az okos TV-k vezetékes (Ethernet) illetve vezeték-nélküli (WiFi) hálózati kapcsolatán át az otthoni hálózathoz csatlakozva PC-ről, médiaszerverről DLNA kompatibilitással médiafájlokat is elérhetnek és lejátszhatnak. Az olyan technológiák segítségével, mint az Intel WiDi, Miracast és az NFC közvetlenül tükrözhető a TV-n egy okostelefon vagy táblagép képe.

Akadnak TV-k, amelyek Bluetooth vezeték-nélküli kapcsolattal audiojelet továbbíthatnak kompatibilis fejhallgatókhoz, külső hangsugárzókhoz vagy mélynyomóhoz.

2019 óta az LG OLED, QNED és NanoCell TV-k úgynevezett „WiSA Ready” minősítésűek, ami azt jelenti, hogy vezeték-nélküli 7.1 csatornás hangrendszer építhető ki köréjük egy „WiSA USB” adó valamint „WiSA Certified” hangsugárzók és mélynyomó használatával.

2021. újdonsága a DTS Play-Fi Home Theater. A Wi-Fi alapú vezeték-nélküli rendszer térhangzást ad a kompatiblis TV-khez más Play-Fi kompatibilis hangprojektor, hangsugárzók, mélynyomók vagy AV vevőerősítő alkalmazásával.

Mit kell tudni a TV adások vételéről?

Ma már digitális TV adásokat nézünk, amelyek mentesek a korábbi analóg műsorsugárzásra jellemző képhibáktól. Ugyancsak a digitális televíziózásnak köszönhetjük a nagy felbontású (HDTV) és a remélhetőleg egyre terjedő UHDTV és HDR adások vételének lehetőségét.

Az országban mindenhol vehető megfelelő beltéri antennával vagy néhány jellel kevésbé ellátott helyen tetőantennával a közszolgálati csatornákon HDTV műsorokat is kínáló ingyenes MinDig TV elnevezésű DVB-T/T2, azaz a földfelszíni digitális műsorsugárzás.

DVB-T/T2 mellett a készülékek mindegyike képes a digitális kábeles (DVB-C) és sokuk a digitális műholdas (DVB-S/DVB-S2) műsorok vételére is, de az előfizetéses szolgáltatók kódolják a csatornákat.

Bizonyos szolgáltatók a kódolt csatornák vételéhez dekóderkártyát biztosítanak. A dekóderkártyát – ilyen például Conax kártya – külön adapter modulba (Conditional Access Module) illesztve a TV úgynevezett CI+ kártyanyílásába kell bedugni.

Mit kell tudni az okos TV-kről?

A TV gyártók hálózatra/internetre csatlakozó úgynevezett „okos TV” (Smart TV) modelljei az okostelefonokhoz, táblagépekhez hasonlóan alkalmazásokon keresztül férnek hozzá a legkülönbözőbb internetes szolgáltatásokhoz, játékokhoz és tartalmakhoz. Az ilyen készülékeken internetes böngészőt is használhatunk weboldalak olvasására, kommunikálhatunk közösségi oldalainkon (Facebook, Tweeter), videó- és képmegosztók tartalmai és internetes hírek és információk érhetőek el.

https://www.hazi-mozi.hu/wp-content/uploads/2021/01/LG-webOS6_new-home-300×169.jpg 300w, https://www.hazi-mozi.hu/wp-content/uploads/2021/01/LG-webOS6_new-home-1024×576.jpg 1024w, https://www.hazi-mozi.hu/wp-content/uploads/2021/01/LG-webOS6_new-home-768×432.jpg 768w, https://www.hazi-mozi.hu/wp-content/uploads/2021/01/LG-webOS6_new-home-1536×864.jpg 1536w” alt=”webOS” width=”1920″ height=”1080″ class=”alignnone wp-image-53498 size-full” style=”box-sizing: inherit; border-style: none; height: auto; max-width: 100%;” loading=”lazy” />
Okostévé kezdőképernyője


A TV gyártók közül többen az Android TV operációs rendszert alkalmazzák. A Samsung, az LG és a Panasonic a maguk által fejlesztett TizenwebOS illetve My Home Screen okos TV platformokat alkalmazzák, bár a Panasonic is kínál már TV-ket Android TV platformmal. Más okos platformokkal is találkozhatunk persze TV-ken, de az említettek a legelterjedtebbek.

Talán a legfontosabb, hogy az okos TV-kkel videókat, filmeket, sorozatokat és más tartalmakat nézhetünk illetve hallgathatunk olyan „streaming” és filmletöltő szolgáltatásokról mint például az Amazon Prime Video, az Apple iTunes, az Apple TV+, az F1 TV, a Google Play Movies, az HBO Go (rövidesen HBO Max), a Netflix, a YouTube és várhatóan nemsokára a Disney+. Ezek applikációi gyakran már előre telepítve megtalálhatóak az okos TV-k alkalmazásai között, sőt sokszor a készülék mellé adott távirányítón már külön gomb szolgál elérésükhöz. A kevésbé népszerű applikációkat a platformhoz tartozó alkalmazásáruházból kell letölteni és telepíteni. Ma már nem kell azt néznünk, amit a TV csatornák éppen kínálnak, hanem magunk választhatunk kedvünkre való műsort. Az okos TV-k még abban is segítenek, hogy kereséssel vagy anélkül számunkra kedvelt tartalmakat találjunk, mert többnyire figyelik nézési szokásainkat.

Az okos TV-k alkalmasak az okostelefonunkon, táblagépünkön és számítógépünkön lévő tartalmak vezeték-nélküli kapcsolaton keresztüli megosztására, és vezérelhetőek is az erre szolgáló iOS és Android applikációkkal.

Google Android TV platform Chromecast funkciója lehetővé teszi, hogy a TV átvegyen és megjelenítsen egy olyan videós bitfolyamot, amit az okostelefon és táblagép kompatibilis alkalmazásából vagy a PC Chrome böngészőjéből  indítunk el. Az AirPlay2 támogatású TV-kre videó,  zene és más médiafájl küldhető át iPhoneiPad készülékekről vagy Mac számítógépről. Mindezek a lehetőségek vezeték-nélküli kapcsolaton keresztül valósíthatóak meg.

Az újabb okos TV-k már támogatják a beszédfelismerésen alapuló hangsegéd funkciót, mint amilyen például a Google Assistant és az Amazon Alexa. A hangsegéd használható a készülék be- és kikapcsolására, a műsorforrás vagy a TV kívánt bementének kiválasztására, tartalmak keresésére a streaming szolgáltatások kínálatában, a videolejátszás vezérlésére (lejátszás indítása, megállítása műsor átugrása), a hangerő szabályzására és megfelelő feltételek esetén a csatlakoztatott okosotthon eszközeinek vezérlésére is. A hangsegéd funkciók magyarul még nem értenek, így vagy nem használhatóak hazánkban, vagy angol illetve más világnyelven adhatunk csak ki nekik parancsokat.

Jól választottam?

Tévévásárláskor ajánlott a kiszemelt készüléket kipróbálni, méghozzá lehetőleg az otthonihoz hasonló nézési távolságból és fényviszonyok között. A hipermarketek és a nagy elektronikai áruházak vásárlói terei a túlságosan magas környezeti megvilágítás miatt nem alkalmasak a készülékek valódi képminőségének megítélésére. Próbálkozhatunk az otthoninak jobban megfelelő bemutatószobával rendelkező üzletekben, de az interneten vásárolt TV-t otthon is kipróbálhatjuk – hangsúlyozottan csak kipróbálásról és nem tartós használatról van szó -, és ha nem tetszik a termék elállhatunk a vételtől. A kipróbáláshoz általunk jól ismert műsoranyagot használjunk, s ennek megtekintése alapján győződjünk meg róla, hogy a készülék megfelel-e elvárásainknak. A próba során a TV és a műsorforrás, illetve az ezek közötti esetleges csatlakozás ugyanolyan legyen mint, amit odahaza használnánk. Próbáljunk ki különböző képbeállításokat, mert az üzletben lehet, hogy a készülék olyan üzemmódban működik, ami vonzza ugyan a vásárlók tekintetét, de otthoni nézésre alkalmatlan.

A tökéletes TV nem létezik, de az, amelyik megfelelhet igényeinknek talán igen. A rendkívül éles piaci verseny miatt ma már a TV-k ára általában jól tükrözi azok tudását és korszerűségét. Azt is tudomásul kell venni, hogy a gyártók minden évben megjelennek újabb, esetleg jobb és talán még olcsóbb modellekkel, de aki örökké ezekre vár az sok szép élménytől foszthatja meg magát.

Hasznos weboldalak

A tévévásárlás segítésére kiváló weboldalak kínálnak  jól rendszerezett információkat a TV-k műszaki paramétereiről és funkcióiról. Ezek a különböző gyártók készülékeinek összehasonlítását is lehetővé teszik.

Az egyik legátfogóbb ilyen weboldal a DisplaySpecifications.

FlatpanelsHD TV adatbázisa összegezve mutatja be a fontosabb márkák készülékeit, melyek között különböző szempontok szerint szűrhetünk is.

Forrás: www.hazi-mozi.hu

Shopping Cart